Június 23. - Paul Haggis: Ütközések

Színes, magyarul beszélő, amerikai-német filmdráma, 120 perc, 2004 

"So maybe tomorrow I'll find my way home" - csendül fel a Stereophonics zenekar "Maybe Tomorrow" c. száma Paul Haggis filmjének végén - a nézőnek pedig van alkalma elgondolkodni azon, vajon itt ér véget, vagy igazán csak itt kezdődik a főkarakterek története...

Akárhogyan is van azonban, kétségtelen tény, hogy a hamisítatlan Los Angeles-i mozi így is, úgy is, nagyon sűrű történéseket mutat be nagyon rövid időbe, mindössze 36 órába ágyazva. 

Ennyi idő alatt bomlik ki a rámenős államügyész és polgármesterjelölt (Brandon Fraser), mindenkivel szemben bizalmatlan felesége (Sandra Bullock), egy talajvesztett rendőrnyomozó (Don Cheadle) és szeretője (Jennifer Esposito), az egyik ügyében bűnös, a másikban ártatlan rendőrtiszt (Matt Dillon) és bizalmatlan társa (Ryan Philippe), a két piti fekete tolvaj (Chris "Lucadris" Bridges és Larenz Tate), a kirabolt perzsa boltos (Shaun Toub), a fekete tévés személyiség (Terrence Howard) és barátnője (Thandie Newton), a mexikói lakatos és "csodás hatalommal bíró" kislánya és a maga módján rasszista fekete recepciósnő (Loretta Devine) története.

Egymást minduntalan keresztező sorsvonalaik végül is kirajzolják egy város szociális térképét. Egy városét, amelyben nap mint nap ütköznek megannyi kultúrából, családból, társadalmi környezetből érkező emberek - egyszer tönkreteszik, máskor átformálják a másik életét, egyszer egy lökéssel segítik a másik újjászületését, máskor pedig egy apróság miatt ölik meg egymást...

Egy azonban biztos: fogalmad sem lehet, hogy mi történik majd holnap... 

Az "Ütközések" ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ, miközben bemutatja, hogy hogyan is működik a kirekesztés egy olyan társadalomban, ami semmi mást nem hangoztat inkább, mint befogadó jellegét, és hogy ez a forrongó város alkalmas lehet-e arra, hogy valaki meglelje benne az otthonát...

HELYSZÍN: Rocktár; Kiskunfélegyháza
IDŐPONT: 2011. 06. 23. 17:00


A változtatás jogát fenntartjuk! 

Június 16. - Clint Eastwood: Gran Torino

Színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 116 perc, 2008

Azt, hogy Walter Kowalsky leplezetlen megvetése, amit embertársai iránt érez, régebbi-e, mint az emberek ellenérzése vele szemben, bajos lenne megmondani. De, hogy egyik fél sem rejti véka alá a véleményét az ügyben, az biztos. 

Az öreg ennek ellenére mégis ritkán üt először. Ha békén hagyják, ő sem bántja az embereket. Akinek azonban az ő magántulajdonára, és különösen is féltve őrzött és nagy becsben tartott kocsijára, egy 1972-es Gran Torino-ra fáj a foga, az megnézheti magát, ha vele próbál újat húzni. 

Már pedig egyik éjszaka, nem sokkal felesége halála után, pontosan ezzel próbálkozik valaki. Valaki, aki nem más, mint a frissen szomszédba költözött hmong (vietnámi népcsoport) család legkisebb fia, Tao (igaz, nem önszántából, hanem kényszerűségből, de ez a lényegen mit sem változtat). Ám ezt azon az éjszakán Walt még nem tudja, ahogy azt sem, hogy nemsokára éppen ez a fiú és családja fogja megváltoztatni az életét, méghozzá örökre és visszafordíthatatlanul... 

Clint Eastwood a legendás színész, és, mondhatni, a western-mozik egyik koronázatlan királya, illetve a közelmúltban a Titokzatos folyó c. thriller és a Levelek Ivo Dzsimáról vagy a Dicsőség zászlaja c. háborús opuszok rendezője, 2008-ban készítette el ezt a számvető és összegző hangulatú, szikár filmet, amelyet a rendező által alakított főkarakter, a koreai veterán, Walt Kowalsky fanyar, de kiérlelt humora, erős párbeszédei és logikus cselekményvezetése tesz nehezen összetéveszthetővé. 

A Gran Torino "Befogadók és kirekesztők" c. e féléves programunk utolsó filmjei közül való és mondanivalója megelőlegezi majd az utolsó két mozi üzenetét is. Míg ugyanis eddigi alkotásaink főleg kérdéseket, a mostani inkább válaszokat ad az ebben a témában felvetődő, mindenkit foglalkoztató kérdésekre. S ami miatt különösen is érdekes: a válaszai, úgy tűnik, működnek...

IDŐPONT: 2011. 06. 16. 17:00

HELYSZÍN: Rocktár; Kiskunfélegyháza

A változtatás jogát fenntartjuk!

Június 9. - Török Ferenc: Koccanás

Fekete-fehér, magyar tévéfilm, 67 perc, 2009

Török Ferenc (a filmklubunk műsorán már szerepelt Moszkva tér, illetve a Szezon, Overnight, Apacsok című filmek rendezője) sok szempontból készített rendhagyó alkotást, amikor vászonra vitte Spiró György író darabját, a Koccanás-t. 

A mozi először is fekete-fehér, ami már önmagában is szokatlan a kétezres évek vége felé. Aztán azért is különleges, mert egy speciális technikával valósult meg. Ahogy egyik kritikusa fogalmaz: "(Garas Dániel, az operatőr) a megrendezett pozícióba állt színészeket folyamatosan mozgó, úszó, vonuló kamerával filmezte, így a kép mozog a szoborként megmerevedett színészek körül, között". 

A szokatlanul rövid, alig több mint egy óra alatt bonyolódó történet egy autószerencsétlenség miatt egy pesti útkereszteződésnél rostokló autósorban játszódik, hősei pedig a mai magyar társadalom jellegzetes típusai, "befogadói", de még inkább "kirekesztői".

Itt van pl. a nyerészkedni vágyó vállalkozó, aki román munkásaival pillanatok alatt üdítőstandot rak össze az eltikkadt autósoknak, a szociopata kamionsofőr, akinek semmi sem tetszik, a rendőrök, akiknek minden gyanús, a flegma vállalkozó, aki laptopon vesz és ad el kuala lumpuri tőzsdén rizst, miközben mellette a padon egy hajléktalan (Derzsi János) éppen arról beszél, hogy már úgy átfázott, hogy húsz téli kánikulától sem melegedne át rendesen...

De itt van a befutott negyvenes menedzser is (Anger Zsolt, aki a már vetített "Nyomozó" c. film címszereplője volt), az állást kereső, túlképzett harmincas nő (Ónodi Eszter) a szappanopera-függő harmincas háziasszony (Péterffy Bori), vagy az egész hajcihőt az ablakból csekkoló öregek, akik az audiokommentárjaikkal kísérik az eseményeket, miközben a csövesnek kosarat engednek le, hogy bevásároljon nekik...

Itt, ebben a kereszteződésben bonyolódik tehát ez a furcsa eszközökkel megjelenített, mégis abszolút hétköznapi történet, amelyet a szerző jellegzetes szövegbéli és Török Ferenc különleges képi humora tesz teljessé és kihagyhatatlanná... 

IDŐPONT: 2011. 06. 09. 17:00

HELYSZÍN: Rocktár, Kiskunfélegyháza

A változtatás jogát fenntartjuk!

Június 2. - Niels Arden Oplev: A tetovált lány

Színes, magyarul beszélő, svéd-dán-német thriller, 152 perc, 2009

Egy vérbeli thriller a Nagy Attila Filmklub műsorán!

Az eféléves "Befogadók és kierekesztők" c. programunk legújabb mozija nem más, mint a világhírű svéd író, Stieg Larsson Millenium-trilógája első kötetének adaptációja. 

A történet egy gazdag család, a Vanger-klán sötét titkaiba enged betekintést. Henrik Vanger (Sven-Bertil Taube), a család legidősebb még élő tagja nem nyugszik, amíg fény nem derül negyven évvel ezelőtt eltűnt húga, Harriett gyilkosainak - minthogy biztos benne, hogy a lány gyilkosság áldozatául esett - kilétére. 

Az ügy, amelynek immár a hatvanas évek vége óta próbál a végére pontot tenni, régen elakadt, de most úgy érzi, akad valaki, aki segíthet neki: Mikael Blomkvist (Michael Nyqvist), a lecsúszott, ám ördögien ügyes oknyomozó újságíró. 

Mikael elvállalja a nyomozást és beleveti magát a Vanger-rejtélybe. Munkája során váratlan segítőtársa akad: Lisbeth Salander (Noomi Rapace), egy furcsa hacker lány személyében, akivel együtt nyomoznak tovább, egyre sötétebb és sötétebb titkokra fényt derítve...

Niels Arden Oplev meglehetősen darkos hangulatú filmjében nem is teszi fel a kérdést, hogy létezhet-e a kirekesztés akár egy családon belül is: a válasza egyértelmű igen. A bizarr dilemma nála már csak az, hol vannak a határai ennek a kirekesztésnek, s lehetséges-e, hogy azok még a halálon is túl húzódnak? 

Ez alkalommal a trilógia első részét vetítjük - a másik két epizódot jövő féléves programunk keretei között tervezzük a filmklub műsorára tűzni!

HELYSZÍN: Rocktár, Kiskunfélegyháza
IDŐPONT: 2011. 06. 02. 17:00

A változtatás jogát fenntartjuk!

Május 26. - Espen Sandberg - Joachim Ronning: Max Manus

Színes, magyarul beszélő, norvég-dán-német háborús filmdráma, 118 perc, 2008

Vudkun Quisling neve fogalommá vált: Norvégia miniszterelnöke a második világháború idején harc, sőt, mindenféle feltétel nélkül, azonnal hódolt be Hitlernek 1940-ben, a világtörténelem egyik legszolgalelkűbb kollaboránsaként. 

Max Manus neve szintén fogalommá vált: ő is norvég volt, Quisling kortársa, de nem volt kormánytag, még csak katona vagy diplomata sem. Egyszerű, hétköznapi ember volt (egyáltalán nem volt az a tipikus hős-alkat), aki, hazatérvén a finn-orosz háborúból, ahol a szovjetek ellen önkéntesként harcolt, joggal sérelmezte, hogy a megkérdezése nélkül döntöttek országa sorsáról. 

Max Skóciába ment, ahol egy önkéntes ellenálló-csapatot szervezett, akikkel aztán, visszatérve Norvégiába, első akcióként felrobbantották az Oslo-i kikötőben rostokló, a német utánpótlással megrakott hajókat. A váratlan, meglepő és sikeres akció leginkább a helyi Gestapo-nak és norvégiai vezetőjüknek, Fehnernek fájt, akik ezek után nem voltak hajlandóak megnyugodni, amíg meg nem találják a mind több és jelentősebb szabotázsakciót végrehajtó Manus-egységet....

A norvég szerzőpáros filmje - minden idők egyik legdrágább skandináv mozija - epikus méretű és gyönyörűen fényképezett jelenetektől és akcióktól hemzseg bár, de főhősei mégis egyszerű emberek, akiket mindössze az avatott hőssé, hogy nem volt más választásuk: vagy behódolnak, mint ahogy tette azt saját népük is, amely belenyugodott még a Gestapo túlkapásaiba is, vagy ellenállnak, mindhalálig... 

Ők a lényegesen nehezebb, ám sokkal értékesebb utat választották...

A változtatás jogát fenntartjuk!

IDŐPONT: 2011. 05. 26. 17:00 

HELYSZÍN: Kiskunfélegyháza, Rocktár